Hétfőn Vörös Henrik (az egyik norvég felsővez) ebéd közben meginvitált az irodájába, hogy majd ebéd után ott beszéljük meg a meló részleteit, ne itt burkolás közben, ami végülis érthető. Miután szájszervemmel feldolgoztam az utolsó túrógombócot is a tányéromról, felmentem a vikinghez, de persze még lent falt a kákabélű. Ekkor szúrtam ki a kis ezüstszín hűtőt az irodájában, kinyitottam, és tele volt piával. Felül sör, alatta két Finlandia, legalul meg sorakoztak a pezsgők. Nem tököltem, behúztam két sztellát és iszkoltam elfelé a zsákmánnyal. Megrészegülve a szerzés örömétől kavarogtam a folyosón, mikor meghalottam mögöttem (szerencsére még jó messziről) a kis Leaf Ericsson markáns hahotázását, mindíg tréfálkozik valakivel, nagyon huncut. Gondoltam jobb lesz szublimálni, mielőtt meglátnak a sörökkel, csakhogy a folyosó kurvahosszú és szűk. Szerencsére pont elértem a sarki budit, így sikerült észrevétlen maradnom. Hiretelen ötletből vezérelve betettem a söröket a vécétartályba, gondoltam ott nem nézelődik senki, és még hidegen is maradnak majd.
Ma kettő felé már nagyon untuk a melót Jancsival, ezért elindultunk a slozira sörözni, szívni egy cigit, szóval lazítani. Odamenet látjuk ám, hogy a tetőre vezető ajtó sarkig nyitva, valószínű a légkondi szerelő szakbarbár brigád hagyhatta nyitva. Összenéztünk Jancsival, gyorsan elrohantam a budiba a sörökért (tényleg hidegek maradtak), és téptünk fel a tetőre! A kilátás egyszerűen leírhatatlan, nagyon messzi ellátni pedig nem magas az épület. Találtunk pár döglött galambot, talán az áram csapta őket agyon, talán a klíma, fene se tudja. Mindenesetre kiültünk szépen az épület szélére a sörökkel, lelógattuk a patánk és halott galambokkal dobáltuk a gyanútlan járókelőket.
,,Isten beszél hozzád bazmeg, ne nézzél föl mert rám nem lehet, sétálj tova seggfej" - kiáltott le Jancsi egy motorosdzsekis gizdának, aki majdnem kiszúrta a pozíciónk. Szerencsére a nap a hátunk mögül sütött, így lentről bajos lehetett fellátni hozzánk. Mikor kifogytunk sörből és galambból, zárásképp Jancsi elsétált az üvegfalú homlokzathoz, és fentől végig húgyozta az üveget. Nehéz volt belőni a szöget, de végül sikerült neki. Szép napunk volt, na.