Nahát az a helyzet, hogy kiderült: én max. az a fajta szakszervezetis vagyok, aki megcsinálja a melót az emberek helyett. Patkány jövő hétig állítólag megírja a Tréninghétvége végét, ha nem, akkor én fogom elregélni mi történt a vizibicajjal, hogyan támadt ránk célfaelemzés közben egy feldühödött balatoni vállalkozó, aki Jutta Erlitzet kereste, mennyi idő alatt végzett Szilvi, az iroda kurvája az összes környékben lévő férfivel (beleértve a nyaraló karbantartóját és egy eltévedt pókhasú németet), valamint hogyan esett át egy dunántúli régióvezető egy tál romlott homáron a záróvacsorán. Az összes poént nem lövöm le.
Egyébként ma is egy átlagos napunk volt. Egy gyakornoklány feljelentést tett Jancsi ellen, mert amikor a csaj éppen laminált valami szart, rácsapott a fenekére. A csaj még csak egy délelőtt óta volt nálunk, így nem emlékezett a nevére, tehát a feljelentésen is csak annyi áll: Jancsi. És erről még nem is mi tehetünk, elvégre nem a fejére ütött rá haverunk.
Tegnap jött két unott melós, és átfestették fehérre a legnagyobb penészfoltot az iroda falán. Persze hullott rájuk a vakolat, mert semmi előkészítő munkát nem végeztek, csak elkezdtek festeni. Az sem ment egykönnyen. Egy ott álldogáló, szemüveges, fekete pólós sráctől kértek volna néhány kelléket, de az nem tudott nekik segíteni, és egy „bocs, én IT-s vagyok” - szöveggel elviharzott.
Patkány nagyon letört, mert a csaja kint van Belgiumban egy hétig, szóval kaparja a falat. Én mondtam már neki, hogy nem az ő műfaja ez a hűség dolog, de nem hallgat rám. Tegnap már csak félóra késéssel tudott kijönni egy meetingről, mert felállt neki az előadóra – aki egyébként egy jó karban lévő, olyan vénlányosan alkoholista negyvenes szingli. Bár utána órákig bizonygatta nekünk, hogy csak rájött a sűrűfosás, és attól tartott, ha feláll, beszarik.
Most mennem kell, mert elkezdett szakadni az eső, és Jancsival közösen – természetesen Patkány bosszantására – vizespólóversenyt akarunk rendezni a belső udvaron a gyakornoklányok között.