Imádok a két ünnep között dolgozni. Lehet antiszociálisnak bélyegezni, de valahogy jól esik már ilyenkor egy kicsit kiszabadulni a húsz éve permanensen haldokló nagynénik gyűrűjéből, akik az éhes hiéna fürgeségével vetik rá magukat az ajándékra, két pofára zabálják az asszony által két napon át (pihentetés, csokimáz, miegyéb) készített süteményt, és a teljes Lenke néni-arzenált bevetve panaszkodnak, hogy NINCS PÉNZ. Illetve könnyű nekem, hogy dolgozom. Valójában egyébként tényleg könnyű, egész nap mesterien sopánkodni tényleg fárasztóbb, nem is nagyon bírnám.
Ráadásul a naptár idén különösen kegyes hozzánk, január nem egy, hanem 3 napot ad a szilveszter kipihenésére, ami az elmúlt években már nem egy mesteri berúgást jelent, hanem 3 kisebbet. Öregszem, ez van. Az országúton, 120-nál a seggemben jövő szakadt Astráknak is egyre többször jelzem jobb indexszel, hogy előzhet, ha akar. Más kérdés, hogy általában nem akar. Vagyis akarna, de nem bírja a gép.
A mai napra is készültem, egy jó könyv, egy normálisabb tea, egy másfél órás ebéd az 500 méterre lévő irodaházban dolgozó Patkánnyal, esetleg utána egy sör – máris gyorsan eltelik a munkaidő. Reggel azért illik csekkolni, hogy valamelyik munkamániás, avagy családutáló seggfejt beette-e a dögrovás, de ha nem (márpedig általában nem), elkezdhetjük a két ünnep közötti munkát. Merthogy két ünnep között van munka bőven.
1., Megunt/tönkrement irodai tárgyaink kicserélése, illetve felfedezőút.
A lényeg: a tél, teljesen jogosan, a bespájzolás időszaka. Remek irodai székeket, bőrfoteleket, asztali telefonokat, tudományos számológépeket, multifunkciós fénymásolós szkennert, színes fénymásolót lehet szerezni ilyentájt. Ezek egy része (például a kényelmes bőr forgószék) a következő év produktivitását alapozza meg. Más részük jó szolgálatot tesz majd, ha a gyerek iskolás lesz. A többi meg felfogható év végi bónusznak, hamár a cég elfelejtett adni, vagy egyszerűen csak a mókás tét szerepet tölti be baráti pókermeccseken. (Hajnal kettő felé minden pókeres bulit megment egy lézer tintapatronra, vagy egy UTP-kábelre történő emelés)
A főnök irodája pedig tele van jobbnál jobb dolgokkal, felhalmozott, partnerektől kapott ajándékkosarakkal, ronda bögrékkel, egyéb repi szarokkal. Az ajándékkosár szépen visszacsomagolható a kávék, csokik, szivarok eltávolítása után, a boss meg általában nem hánytorgatja, hogy de ő úgy emlékszik, nem csak egy csoffadt Dörmi Kismackócska keksz volt a Kerecsen és tsa ügyvédi irodától érkezett csomagban. Vagy, ha az is volt, hétszentség, hogy nem volt félig elfogyasztva.
Persze az igazi irodai Jézuska nem csak visz, hoz is. Például az irodaház előtt talált műanyag díszt a titkárnő asztalára, lejárt szavatosságú, bent felejtett joghurtot a főnök fiókjába. Ha pedig rájövünk, hogy mégsem szeretnénk UTP-kábelre emelni, akkor lehet játszani állami újraelosztást is.
A mai irodák egyébként roppant fantáziátlan építészeti közhelygyűjteménynek felelnek meg és izgalomban sehol sincsenek egy elvarázsolt kastélyhoz, vagy akár csak egy snassz középkori palotához képest. Ennek ellenére érdekes dolgokkal találkozhatunk, ha felfedezőútra indulunk az irodában. Felmenni az iroda tetejére, ott napozni egy kicsit.. nos az tizes skálán legalább egy ötös „megvolt-érzés”, a lehető legnagyobb az irodában.
Ma Patkányék irodaházában néztünk körül, holnapra marad a saját. Igaz, néhány szétszórt partvison, meg a lépcsőfordulóba felfújt FIGYELÜNK!-feliraton kívül nem sok nyomot hagytunk magunk után. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a lépcsőforduló kultikus hely: különleges telefonbeszélgetéseket folytatnak ott az alkalmazottak. Lehet ez a „Józsit szeretem, de vonzódom még Károly farkához”-típusú barátnői csevelyek, kínos egészségügyi információk, „Ha mégegyszer ilyen köcsög lesz a főnök, akkor felmondok”-típusú parttalan esküdözések, tárgyalás behajtókkal, vagy egyszerűen csak a cég üzleti titkainak kiszivárogtatása a versenytársak számára. Hogy ezeket a mások elöl titkolni vágyott információkat miért egy visszhangzó folyosón, félig becsukott tűzzáró ajtó mögött tárgyalják ki, azt nem tudom. De az emberi biztonságérzet már csak ilyen. Furcsa.
Holnap a többcélú Excel táblák gyártásáról lesz szó.
Update: Van Irodai Patkányok közösség az Indán. Ennek főleg az az értelme, hogy nehogy más regisztrálja be, de lehet csatlakozni. Az indában egyébként az a jó, hogy az iwiw-vel és a facebook-kal ellentétben nincs letiltva központilag.
