Szeretjük a szerepünket. Szeretjük a jelmezünk magunkra ölteni minden reggel. Szeretjük azt hinni, hogy elegánsabbak, okosabbak, fontosabbak vagyunk másoknál. Jobbak. Az Élet Császárai. Nyakkendőbe bújva okoskodunk, fontoskodunk, mítingelünk, bréjnsztormingolnuk, projekt menedzselnük. Azt gondoljuk, nélkülünk nem lenne semmi sem, a Világnak szüksége van ránk.
Lófaszt van! Csak zabálunk, szarunk és baszunk! Nem vagyunk mások, mint lélegző, lüktető sejtcsomók! Egyszerű húsdarabok. Isten rég hátat fordított nekünk! Elbaszott kísérlet az egész emberiség, egy Felsőbbrendű Faj elfeledett perverz játéka. Az Univerzum cirkuszában mi vagyunk a legrémisztőbb bohócok.
Játszd csak tovább a szereped. Legbelül úgyis érzed, hogy az egész egy lófasz...